Nemzetközi jog

Az éghajlatváltozás a Föld légkörének hőmérsékletében és időjárási viszonyaiban bekövetkező hosszú távú változásokra utal. Bár természetes folyamatok is okozhatnak éghajlatváltozást, az emberi tevékenységek, például a fosszilis tüzelőanyagok használata, az erdőirtás és az iparosodás felgyorsítják ezt a folyamatot.

3145 2 (1)

Az éghajlatváltozás a Föld légkörének hőmérsékletében és időjárási viszonyaiban bekövetkező hosszú távú változásokra utal. Bár természetes folyamatok is okozhatnak éghajlatváltozást, az emberi tevékenységek, például a fosszilis tüzelőanyagok használata, az erdőirtás és az iparosodás felgyorsítják ezt a folyamatot.

Különösen az üvegházhatás okozza, hogy a légkörben felhalmozódó olyan gázok, mint a szén-dioxid (CO₂), a metán (CH₄) és a nitrogén-oxidok (N₂O) megkötik a Nap hőjét, és elindítják a globális hőmérséklet-emelkedésként ismert felmelegedési folyamatot. Ez a folyamat számos természetes rendszerre hatással van, az óceáni áramlatoktól kezdve az esőzések mintázatáig, ami a szélsőséges időjárási eseményekben bekövetkező súlyos változásokhoz vezet. Az ilyen szélsőséges változásokból eredő környezeti katasztrófákat “éghajlati válságnak” nevezik, hogy hangsúlyozzák hatásukat.

Az éghajlati válság környezeti következményei közé tartozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése, a természeti katasztrófák súlyosbodása, az élelmezésbiztonság veszélyeztetése és az ebből következő éhínség és vízválság. Az éghajlati válság azonban nemcsak a környezetre, hanem az országok politikájára, a nemzetközi megállapodásokra és a nemzetközi jogra is hatással van. Ennek egyik legfontosabb példája a párizsi megállapodás.

Párizsi Megállapodás

2015-ben szervezett Párizsi Megállapodás ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia (COP21) és a francia fővárosban, Párizsban írták alá. Fő célkitűzése, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2°C alatt tartsa az iparosodás előtti időszakhoz képest, és lehetőség szerint 1,5°C-ra korlátozza.

A megállapodás 2016-ban lépett hatályba, és 2021 márciusáig 191 ország ratifikálta. A tartalmat és a végrehajtási mechanizmusokat idővel fejlesztették. Valamint a hőmérsékleti célokat:

az ilyen célok szintén a hatálya alá tartoznak.

A megállapodás egyik legfontosabb mechanizmusa Nemzeti hozzájárulási nyilatkozatok (NDC) kibocsátáscsökkentési célok meghatározása. Az országok saját maguk határozzák meg kibocsátáscsökkentési céljaikat, figyelembe véve jelenlegi kibocsátási szintjüket, gazdasági kapacitásukat és fejlettségi szintjüket.

A nemzeti célok meghatározásának alapelvei

Tudományos alap

A célokat a tudományos adatokkal és az éghajlati szakértők ajánlásaival összhangban kell meghatározni.

Átláthatóság

A kötelezettségvállalásokat világos és érthető módon kell közzétenni.

Előrehaladási jelentések

A meghatározott célok elérése során rendszeres jelentéstételre van szükség.

A párizsi megállapodás korlátai

Bár a párizsi megállapodás fontos lépés, vannak korlátai is

A kötöttség kérdése

Az országoknak az NDC-k benyújtására vonatkozó kötelezettsége kötelező, a kitűzött kibocsátáscsökkentési célok azonban jogilag nem végrehajthatóak.

Nem megfelelő célok

A meglévő nemzeti kötelezettségvállalások általában nem elegendőek az 1,5°C-os célkitűzés megvalósításához.

 

 

Finanszírozási hiányosságok

A fejlett országok által a fejlődő országok számára vállalt klímafinanszírozás gyakran nem elegendő.

Végrehajtási kihívások

A politikai változások, a gazdasági válságok és a nemzeti prioritások megnehezíthetik az éghajlat-politikák végrehajtását.

 

 

16472 2

A nemzetközi együttműködés jelentősége

Mivel az éghajlatváltozás globális probléma, a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú. Országok

Összefoglalva, a Párizsi Megállapodás céljainak elérése nemcsak az államok, hanem az egyének, a civil társadalmi szervezetek és a magánszektor hozzájárulása révén is lehetséges. Az éghajlati válság leküzdése többrétegű és kollektív felelősségvállalást igényel.